Tudta Ön, hogy otthonában több millió kis élőlény élősködhet?
A kényelem és higiénia, elengedhetetlenek az egészséges életvitelhez. Sajnálatos módon azonban számos olyan apró, de potenciálisan káros élőlény létezik körülöttünk, amelyeknek létezéséről jó ha tudunk!
Az egyik ilyen kihívás a poratka, mely a porszemcsék között él és az emberi egészségre nézve is gondokat okozhat. Nem csak otthon, a munkahelyen, ügyfélszolgálati várótermek kárpitozott székein, szőnyegekben is jelen vannak.
Pontosan mi is az a poratka?
A poratka apró rovarok, melyek a házi porban élnek. Ezek a mikroszkopikus lények a porszemcsékkel táplálkoznak, és a meleg és nedves környezetet kedvelik. Az egyik leggyakoribb típusai a Dermatophagoides pteronyssus és a Dermatophagoides farinae faj, amelyek allergiás reakciókat is kiválthatnak.
Egyedei mindössze 0,3 mm hosszúak, és EGYETLEN gramm porban átlagosan 100-500 példány él. Élettartamuk 2-3 hónap, és megfelelő páratartalom és hőmérséklet mellett nagyon gyorsan szaporodnak.
Hogyan alakul ki a poratka?
A poratka a porszemcsék, házi por és szerves anyagok jelenlétében fejlődik ki. Azok a helyek, ahol az elhalt bőrsejtek, házi por és nedvesség könnyen elérhetőek, ideális környezetet biztosítanak számukra. Ágynemű, szőnyeg, kanapék és más textíliák között találhatók meg.
A leginkább az otthonunkban szükséges ezt a problémát kezelni, hiszen az ágyunkban, matracunkban folyamatosan ki vagyunk téve az atka- veszélynek.
Sajnos a kisgyerekek plüss állataiban is ott tenyésznek, így különösen fontos, hogy tisztában legyünk a megoldással. És mielőbb tegyük meg az óvintézkedéseket.
De a munkahelyeken is megtaláljuk őket, padlószőnyegek, szőnyegekben, fotelekben, székek kárpitozott részein.
Mi a tápláléka az atkáknak?
A poratka elsősorban az elhalt emberi bőrsejteket eszi, amelyeket hátrahagyunk az ágyneműben, szőnyegekben és más textíliákban. Emellett a házi porban megtalálható egyéb szerves anyagok is hozzájárulnak táplálékukhoz.
Az emberi szervezetre gyakorolt hatások, ha atka van a lakásban
Nem mindenki tudja, de az úgynevezett porallergiát nem közvetlenül a por okozza, még csak nem is a poratkák, hanem azok ürüléke. Irritálják a légutakat, és asztmás rohamokat, szénanáthát, bőrkiütést okozhatnak.
A poratkák a szervezetükben található enzimekkel emésztik az elhalt bőrsejteket, és ebben a folyamatban olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezek a reakciók tüneteket okozhatnak, mint például orrdugulás, tüsszögés, köhögés, viszketés, vagy akár asztmás rohamok.
Hogyan lehet megelőzni a poratkák problémáját?
Nem könnyű feladat az eltávolítása, mert hagyományos porszívóval LEHETETLEN eltávolítani őket. Ugyanis nem csak az ürülék, de maguk az atkák is átjutnak a porzsákon, és a porszívó visszafújja őket a levegőbe, a szoba legelérhetetlenebb pontjaira.
Gyerekek, idősek és már meglévő betegségekkel élők számára rendkívül fontos, hogy tiszta környezetben éljenek. Így a poratka ellen speciálisan lehet fellépni.
A probléma elsőfokú megoldása, hogy rendszeresen szellőztetünk, speciálisan atkák elleni rendszeres takarítás havonta 1x, vagy 1,5 havonta 1-2 alkalommal. Ilyenkor az összes érintett felületet (matracok, kárpitozott bútorok, szőnyegek) kezelése történik.
Ezzel csökkentjük a poratkák és azok táplálékainak jelenlétét.
A takarítást követően speciális tisztítószerrel alap takarítást végzünk, mely az élőflórák jelenlétét emeli a lakásban. Ezek az élőflórák segítik a takarítási protokollt, a levegőben kerülve erősítik a lakók kellemes közérzetét.
A fenti tippek segítenek abban, hogy a takarítás ne csak a látható kosz eltávolításáról szóljon, hanem a lakás egészségesebb környezetének megteremtéséről is.
Ha segítségre van szüksége a poratkák elleni küzdelemben, szakértő csapatunkkal állunk rendelkezésére, hogy tiszta, egészséges és biztonságos otthona lehessen.
VEGYE ÖN IS IGÉNYBE A SPECIÁLIS ATKAMENTESÍTŐ TAKARÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSUNKAT. KERESSEN MINKET A RÉSZLETEKÉRT ÉS IDŐPONTÉRT!
A SZOLGÁLTATÁSRA BÉRLET IS ELÉRHETŐ, ÍGY ELŐRE EGYEZTETVE FOLYAMATOSAN PORATKA-MENTES LEHET AZ OTTHONA, IRODÁJA.

